A golf története hosszú és eredetét tekintve sem igazolt, hogy hol és ki vitte véghez az első ütést. Homály fedi azt is, hogy ki is találta fel a golfot. A mai napig több nemzetet érintő vita ez és mindenki magának követeli az elsőség jogát, többek között Skócia, Hollandia, Olaszország és Franciaország. Számos írásos és képi bizonyíték létezik, de ezek kevésnek bizonyultak az eredet pontos igazolásához, hiszen a kereskedelmi kapcsolatok és az uralkodói házasságok mind hozzájárultak a golf gyors elterjedéséhez. A játék eszközei mind az ütő, mind a labda hatalmas változásokon mentek át, így míg a korai időszakban kavicsot és fagolyót ütögettek girbe-gurba botokkal, a későbbiekben tollal kitömött bőr labda jött divatba. Az 1400-as évek végén Skóciában rendelettel tiltották a játékot, mert népszerűsége miatt háttérbe szorított más sportokat, mint például az íjászatot, melynek gyakorlása a királyság védelmét szolgálta. Azonban a golf fejlődése és népszerűsége megállíthatatlan volt, így a XV. századtól egész Skóciában elterjedt. Az első golfklub 1766-ban alapult Royal Blackheath Golf Club néven. A XVIII -XIX. század fordulóján a játék vesztett korábbi népszerűségéből. A klubok elnéptelenedtek, mert a játék fokozatosan a gazdagok előjogává vált, kiszorítva a kisebb társadalmi ranggal rendelkezőket. A forradalmak és háborúk miatt a pályákat inkább bevetették, élelmiszerek megtermelésére használták. 1850-től a golf visszanyerte régi rangját a sporttörténelemben, s a XIX. század végén eljutott az Egyesült Államokba is. A játék népszerűsége robbanásszerűen nőtt, 1850-ben már 24 klub volt Nagy–Britanniában. 1900-ra ez a szám 1200fölé emelkedett. Sokan nem tudják, hogy a jelenleg komoly tekintéllyel rendelkező európai golf nemzetekkel egyidőben kezdtük el mi is e sportot űzni. A sportág ősbemutatóját gróf Andrássy Géza tartotta 1902-ben a Lóversenypályán. Az első versenyre Tátralomnicon került sor 1909-ben. 1915-20 között készült el a legendás Sváb-hegyi (Széchenyi-hegyi) pálya, melynek építője Laubert Dezső építészmérnök, sokszoros magyar bajnok volt. Hazánkban 1921-ben avattak először női bajnokot, Dr. Szlávy Béláné Hevesi Erzsébet személyében, aki ezután még 19-szer mondhatta magáénak ezt a kitüntető címet. Legrangosabb nemzetközi eredménye az 1926-os Német Bajnoki cím és az utána elnyert Pless Kupa, amely egyúttal Európa legjobb női játékosává avatta. A szaksajtó a világ ötödik legeredményesebb női versenyzőjének tartotta. A ’20-as években a sport óriási fejlődést mutatott hazánkban, a magyar golf „aranykorá-nak” nevezhető ez az időszak, mely 1926-36 között meghatározója volt Európa golféletének. 1945 után, a harcok elültével, szűkös anyagi körülmények között, de újra golfütőt vehettek a kezükbe a sportág szerelmesei. A svábhegyi pálya első kilenc szakasza volt csak játszható, a második kilencre nem volt pénz. A klubház szerencsére épen maradt. A külföldi versenyzőket a hazánkba akkreditált diplomaták adták, akik nagy segítséget nyújtottak a fenntartásban és a pálya karbantartásában. 1946-ban virágzó golfélet indult be teli reménységgel és tervekkel, ám a politikai diszkrimináció a golfot sem kímélte hazánkban, így 1952-től nem kívánatos sport lett. A kommunista vezetés minden eszközével zavarta a fejlődést, a pályára telepítette a kisvasutat, a TV adótornyot, leszűkítve ezzel az első három pályaszakaszt. A játékosokra nyomást gyakorolt, hogy saját érdekükben ne látogassák a svábhegyi pályát. A klubot ennek ellenére csak úgy tudták bezárni és a golfsportot ellehetetlení-teni, hogy a szovjet csapatok egyik napról a másikra radarállomást telepítettek a pályára és a klub-házba. Ezután néma csönd. Az ’50-es évek elején a golfról még beszélni sem lehetett, sőt jobb volt hallgatni arról, hogy az ember valaha is forgatta a golfütőket. Tény, hogy ütőiket többen elásták a pincében, hogy még nyoma se legyen a golfhoz való kötődésnek. A 20 éves tilalom miatt természe-tesen megállt a fejlődés. Nem lehetett sporteszközöket vásárolni, így nagy öröm volt, amikor kül-földi barátaink gyűjtési akciókat rendeztek golfklubjaikban és évente pár tucat golfütővel ajándé-kozták meg hazánkat, ami nem kis gondot okozott az igazságos szétosztásban. A golf „újkori” törté-nete Magyarországon 1979-ben kezdődött, amikor Dr. Gáti Ferenc visszacsempészte Kubából a spor-tot. Persze ott is csak a nyugati külképviseletek részére fenntartott pályán lehetett játszani, de ezt mindig „elfelejtette” megemlíteni az illetékeseknek. A Kisoroszi Kék Duna MGTSZ területén talált lehetőséget a pályaépítésre. Tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a sportág régi és új hívei saját kezükkel alakítsák ki az első szakaszokat. 1989-ben létrejött a Magyar Golf Szövetség, mely azonnal tagja lett az Európai Golf Szövetségnek és a Világ Amatőr Golf Tanácsának, 1990-től pedig hivatalos bajnokságokat is rendez. A Szövetség megkezdte a magyar válogatott kialakítását és tagjainak európai versenyeken való szerepeltetését. Bevezette hazánkban az európai egységes handicap rendszert a tudásszintek pontosabb meghatározásához és a versenyek tisztaságának megőrzéséhez. A kisoroszi pályától eltekintve a meglévő golfpályák az utóbbi tíz évben létesültek. A magyarokon kívül a legtöbb golfjátékos Magyarországon dolgozó külföldi, illetve a szomszédos országokból érkező látogató. |