A golf t�rt�nete hossz� �s eredet�t tekintve sem igazolt, hogy hol �s ki vitte v�ghez az els� �t�st. Hom�ly fedi azt is, hogy ki is tal�lta fel a golfot. A mai napig t�bb nemzetet �rint� vita ez �s mindenki mag�nak k�veteli az els�s�g jog�t, t�bbek k�z�tt Sk�cia, Hollandia, Olaszorsz�g �s Franciaorsz�g. Sz�mos �r�sos �s k�pi bizony�t�k l�tezik, de ezek kev�snek bizonyultak az eredet pontos igazol�s�hoz, hiszen a kereskedelmi kapcsolatok �s az uralkod�i h�zass�gok mind hozz�j�rultak a golf gyors elterjed�s�hez. A j�t�k eszk�zei mind az �t�, mind a labda hatalmas v�ltoz�sokon mentek �t, �gy m�g a korai id�szakban kavicsot �s fagoly�t �t�gettek girbe-gurba botokkal, a k�s�bbiekben tollal kit�m�tt b�r labda j�tt divatba. Az 1400-as �vek v�g�n Sk�ci�ban rendelettel tiltott�k a j�t�kot, mert n�pszer�s�ge miatt h�tt�rbe szor�tott m�s sportokat, mint p�ld�ul az �j�szatot, melynek gyakorl�sa a kir�lys�g v�delm�t szolg�lta. Azonban a golf fejl�d�se �s n�pszer�s�ge meg�ll�thatatlan volt, �gy a XV. sz�zadt�l eg�sz Sk�ci�ban elterjedt. Az els� golfklub 1766-ban alapult Royal Blackheath Golf Club n�ven. A XVIII -XIX. sz�zad fordul�j�n a j�t�k vesztett kor�bbi n�pszer�s�g�b�l. A klubok eln�ptelenedtek, mert a j�t�k fokozatosan a gazdagok el�jog�v� v�lt, kiszor�tva a kisebb t�rsadalmi ranggal rendelkez�ket. A forradalmak �s h�bor�k miatt a p�ly�kat ink�bb bevetett�k, �lelmiszerek megtermel�s�re haszn�lt�k. 1850-t�l a golf visszanyerte r�gi rangj�t a sportt�rt�nelemben, s a XIX. sz�zad v�g�n eljutott az Egyes�lt �llamokba is. A j�t�k n�pszer�s�ge robban�sszer�en n�tt, 1850-ben m�r 24 klub volt Nagy–Britanni�ban. 1900-ra ez a sz�m 1200f�l� emelkedett. Sokan nem tudj�k, hogy a jelenleg komoly tekint�llyel rendelkez� eur�pai golf nemzetekkel egyid�ben kezdt�k el mi is e sportot �zni. A sport�g �sbemutat�j�t gr�f Andr�ssy G�za tartotta 1902-ben a L�versenyp�ly�n. Az els� versenyre T�tralomnicon ker�lt sor 1909-ben. 1915-20 k�z�tt k�sz�lt el a legend�s Sv�b-hegyi (Sz�chenyi-hegyi) p�lya, melynek �p�t�je Laubert Dezs� �p�t�szm�rn�k, sokszoros magyar bajnok volt. Haz�nkban 1921-ben avattak el�sz�r n�i bajnokot, Dr. Szl�vy B�l�n� Hevesi Erzs�bet szem�ly�ben, aki ezut�n m�g 19-szer mondhatta mag��nak ezt a kit�ntet� c�met. Legrangosabb nemzetk�zi eredm�nye az 1926-os N�met Bajnoki c�m �s az ut�na elnyert Pless Kupa, amely egy�ttal Eur�pa legjobb n�i j�t�kos�v� avatta. A szaksajt� a vil�g �t�dik legeredm�nyesebb n�i versenyz�j�nek tartotta. A ’20-as �vekben a sport �ri�si fejl�d�st mutatott haz�nkban, a magyar golf „aranykor�-nak” nevezhet� ez az id�szak, mely 1926-36 k�z�tt meghat�roz�ja volt Eur�pa golf�let�nek. 1945 ut�n, a harcok el�lt�vel, sz�k�s anyagi k�r�lm�nyek k�z�tt, de �jra golf�t�t vehettek a kez�kbe a sport�g szerelmesei. A sv�bhegyi p�lya els� kilenc szakasza volt csak j�tszhat�, a m�sodik kilencre nem volt p�nz. A klubh�z szerencs�re �pen maradt. A k�lf�ldi versenyz�ket a haz�nkba akkredit�lt diplomat�k adt�k, akik nagy seg�ts�get ny�jtottak a fenntart�sban �s a p�lya karbantart�s�ban. 1946-ban vir�gz� golf�let indult be teli rem�nys�ggel �s tervekkel, �m a politikai diszkrimin�ci� a golfot sem k�m�lte haz�nkban, �gy 1952-t�l nem k�v�natos sport lett. A kommunista vezet�s minden eszk�z�vel zavarta a fejl�d�st, a p�ly�ra telep�tette a kisvasutat, a TV ad�tornyot, lesz�k�tve ezzel az els� h�rom p�lyaszakaszt. A j�t�kosokra nyom�st gyakorolt, hogy saj�t �rdek�kben ne l�togass�k a sv�bhegyi p�ly�t. A klubot ennek ellen�re csak �gy tudt�k bez�rni �s a golfsportot ellehetetlen�-teni, hogy a szovjet csapatok egyik napr�l a m�sikra radar�llom�st telep�tettek a p�ly�ra �s a klub-h�zba. Ezut�n n�ma cs�nd. Az ’50-es �vek elej�n a golfr�l m�g besz�lni sem lehetett, s�t jobb volt hallgatni arr�l, hogy az ember valaha is forgatta a golf�t�ket. T�ny, hogy �t�iket t�bben el�st�k a pinc�ben, hogy m�g nyoma se legyen a golfhoz val� k�t�d�snek. A 20 �ves tilalom miatt term�sze-tesen meg�llt a fejl�d�s. Nem lehetett sporteszk�z�ket v�s�rolni, �gy nagy �r�m volt, amikor k�l-f�ldi bar�taink gy�jt�si akci�kat rendeztek golfklubjaikban �s �vente p�r tucat golf�t�vel aj�nd�-kozt�k meg haz�nkat, ami nem kis gondot okozott az igazs�gos sz�toszt�sban. A golf „�jkori” t�rt�-nete Magyarorsz�gon 1979-ben kezd�d�tt, amikor Dr. G�ti Ferenc visszacsemp�szte Kub�b�l a spor-tot. Persze ott is csak a nyugati k�lk�pviseletek r�sz�re fenntartott p�ly�n lehetett j�tszani, de ezt mindig „elfelejtette” megeml�teni az illet�keseknek. A Kisoroszi K�k Duna MGTSZ ter�let�n tal�lt lehet�s�get a p�lya�p�t�sre. T�z �vnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a sport�g r�gi �s �j h�vei saj�t kez�kkel alak�ts�k ki az els� szakaszokat. 1989-ben l�trej�tt a Magyar Golf Sz�vets�g, mely azonnal tagja lett az Eur�pai Golf Sz�vets�gnek �s a Vil�g Amat�r Golf Tan�cs�nak, 1990-t�l pedig hivatalos bajnoks�gokat is rendez. A Sz�vets�g megkezdte a magyar v�logatott kialak�t�s�t �s tagjainak eur�pai versenyeken val� szerepeltet�s�t. Bevezette haz�nkban az eur�pai egys�ges handicap rendszert a tud�sszintek pontosabb meghat�roz�s�hoz �s a versenyek tisztas�g�nak meg�rz�s�hez. A kisoroszi p�ly�t�l eltekintve a megl�v� golfp�ly�k az ut�bbi t�z �vben l�tes�ltek. A magyarokon k�v�l a legt�bb golfj�t�kos Magyarorsz�gon dolgoz� k�lf�ldi, illetve a szomsz�dos orsz�gokb�l �rkez� l�togat�.